GONDOLATOK

R. R. esete a Nike-val

A Nike angol mintára Magyarországon is meghirdette Most Wanted tehetségkutató programját. A szlogen: Senki nem születik hősnek - de a legjobbak hőssé válhatnak. Van még szó bátorságról is - nem túl jó fordításban - "hogy bátor legyél, az csak rajtad múlik, de hogy szerencsés is, abban most mi segítünk".

A programra olyan 17-21 éves fiatalok jelentkezhetnek, akik valamelyik labdarúgó klub igazolt játékosai. Mezey György a tehetségkutató magyarországi szakmai vezetője a program célcsoportjáról így nyilatkozott: "Elsősorban kisebb csapatokban, alacsonyabb szinten játszók jelentkezését várjuk. Olyan kistelepülésekről, kisebb egyesületekből, ahol a helyi fiataloknak nem volt lehetőségük bekapcsolódniuk a rendszeres, színvonalas munkába".

Mit kínál a Nike Most Wanted a célcsoportnak:

  • a jelentkezők közül 640 fiatalnak lehetőséget arra, hogy megmérettessenek, olyan magas rangú, elismert futballedzők szeme előtt, akik a mai magyar futball meghatározó személyiségei. Helyszín a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia.
  • a kiválasztott 34 fiatal futballista (30 mezőnyjátékos és 4 kapus) júniusban négyhetes bentlakásos edzőtábort kezdhet meg, ugyancsak a Puskás-akadémián. A keret létszáma a szakmai véleményezés során folyamatosan csökken - akik a negyedik hét végén is bent maradnak a táborban, ők alkotják majd a Most Wanted-csapatot.
  • a Most Wanted csapata a VB-döntő napján, július 11-én az Üllői úton megmérkőzik a Fradi legjobbjai ellen
  • a legjobb mindenki közül, nyáron a Forma-1-es pilóták elleni jótékonysági meccsen is megmutathatja mire képes
  • a legjobbaknak (hány legjobbról van szó, azt nem találtuk meg a leírásban) a Nike egyéves szponzori szerződést kínál
  • a programon menedzserek, játékos-figyelők is részt vesznek, az általuk kiválasztott legjobbaknak szerződést ajánlhatnak (hogy hányan lesznek a "legjobbak" az pontosan nem derül ki)

"Élménynek pompás, kiugrási lehetőségnek sem utolsó, bár ebben a korban jellemzően már aligha kell felfedezni valakit. Hasonló korú játékosoknak ugyanis már illik profi csapatok ajtaján kopogtatniuk, képességeikből adódóan hol halkabban, hol hangosabban. Mezey György azonban csak részben osztja ezt a nézetet.
- Célunk, hogy a jelentkező fiataloknak bebizonyítsuk: amennyiben ők is hasonló körülmények között tudtak volna, vagy tudnának dolgozni, mint amit ebben a programban megkapnak, nekik viszont a szakmai feltételek vagy az anyagi források hiánya miatt nem volt eddig lehetőségük, akár ők is vihették volna, illetve még vihetik is annyira, mint azok a kortársaik, akik jelenleg még előttük vannak."1

Nem szokványos hitvallás ez egy elismert magyar edzőtől. A szakmai közvélekedés szerint a mai futball utánpótlás nevelő rendszerben mindenki ott van, ahol lennie kell. A sokat emlegetett, piramisábrával felvázolt futball tehetséggondozó rendszerben senki nem talál kivetnivalót, kivéve ezek szerint Mezey Györgyöt. A felvetése az, hogy egy gyerek esélye arra, hogy sikeres futballista legyen nem csak és kizárólag azon múlik, hogy mennyire tehetséges, ellehetetlenítheti fejlődését a "szakmai feltételek vagy az anyagi források hiánya". Az esélyegyenlőtlenség tényét ezzel elismerve, esélyt kíván nyújtani ennek a csoportnak arra, hogy bizonyíthasson, hiszen nem kell hozzá mással rendelkeznie, mint bátorsággal, mármint a szlogen szerint. Vegyünk akkor most egy példát, nem hipotetikusat, hanem valóságosat.

R.R. Borsod - Abaúj - Zemplén megye keleti csücskében, egy kistelepülésen élő 17 éves futballtehetség. A tehetségét még nem igazán volt alkalma bizonyítani, - de a Polgár Alapítvány Futball tehetségkutató programjában, amelynek célcsoportja közel megegyezik a Most Wanted-éval -, jó eredménnyel végzett. Az értékelés szerint képességei alkalmassá tennék őt arra, hogy akár NB-s besorolású csapatban játsszon. A megrögzött "piramis" hívők azt kérdezhetnék, akkor miért nincs ott. A válasz egyszerű, amit a Nike magyar rendezvénye is legalizál, a tehetség nem elég, szakmai és anyagi segítség is kell ahhoz, hogy piramis megfelelő szintjén állhasson. A Polgár Alapítvány programja után R.R. pár hónapja bekerült egy NBIII-as, lakóhelyéhez közeli csapatba, ami nem is az alapítványi tehetségkutató program közvetlen eredménye, hanem inkább annak az önszerveződésnek, amit az beindított.

Harmadmagával a tavalyi tehetségkutató tábor után, leginkább lélekben megerősödve kopogtattak a feltörekvő, NB III-as csapatnál. A lelkesedésük még akkor sem veszett el, amikor pl. a DVTK edzője a túlkorosságukra és a "piramisra" hivatkozva nem tartotta őket alkalmasnak a fejlesztésre. Túl sok energiát igényel egy vezető csapattól, ha nem a megszokott módon fejlődött fiatallal kell foglalkozni, az ösztönös játék kiegészítése csapatjátékos attitűddel nem része a tananyagnak (UEFA licence).

R.R. tehát a Nike által keresett fiatal mintapéldája:

  • a szakmai feltételekhez csak az elmúlt néhány hónapban jutott
  • és az anyagi helyzetét misem bizonyítja jobban, mint a Nike kérdőívében feltett kérdésre az egyik válasza. "Mesélj a szűkebb családodról!"
  • "6-an vagyunk testvérek, családi pótlékból és 20 ezer Ft munkanélküli segélyből tartja apám el a családomat."
  • Bátornak bátor, hiszen jelentkezni akar

Vegyük sorra, hogy mit is kellett tennie R.R. -nek, hogy eljusson Felcsútra:

  1. Tudomást kellett szereznie róla. A jelenlegi csapata nem tájékoztatta, napilapot nem olvas, sport magazinhoz csak ritkán, szerencsével jut, ha az már másnak nem kell. Internetes folyóiratot nem olvas, mivel internet előfizetése nincs. De a szerencse mellé szegődött, mivel a fent említett alapítvány értesítette a lehetőségről, amire rögtön az volt a válasz "szuper, de miből".
  2. Interneten keresztül kellett megkeresni a weboldalt és interneten keresztül lehetett beküldeni a regisztrációt. Szerencsére a faluban volt olyan, akinek van számítógépe és internet kapcsolata és még R.R. -rel is jóban van, így sikerült megnézni a regisztrációs lapot. A regisztráció elküldése elsőre nem sikerült, másodikra sem, újra segítségkérés az Alapítványtól. A hiba az volt, hogy a születési dátumot nem a szokásos magyar nyelvhelyesség szerint az adatok után ponttal kellett beírni, hanem az angolszász országokban szokásos kötőjeles formában. Megoldódott, végül a faluból a három fiúnak sikerült regisztrálnia, köztük R. R.-nek is.
  3. Erre a regisztrációra írtak egy válasz e-mailt, ami csak azért volt gond, mert nem mindenkinek volt e-mail címe, így R.R. is a válaszlevelet az alapítványi e-mail címre várta. A válasz e-mail kissé bonyolultra sikerült, azt írták benne, hogy a "kisorsoltak" majd kapnak egy következő levelet, amiben lesz egy kód, amit majd SMS-ben el kell küldeni egy emelt díjas telefonszámra, és ez véglegesíti a regisztrációt.
  4. Megérkezett a válsz e-mail, amibe részletezték, mik a további teendők. Az e-mail március 25-én érkezett az SMS regisztráció határideje március 28. R.R. újra elbizonytalanodik, nincs mobiltelefonja, de ha van is a családban valakinek, az biztosan nem előfizetéses, és a kártyáson meg nem igen van nettó 1500 Ft (bruttó 1875 Ft) így március vége felé. Megint kérni kell, beszélni valakivel a faluból, hogy hívja fel az Alapítványt, hogy segítsen. Az Alapítvány regisztrál SMS-ben még aznap. Sokat látott alapítványi ügyintézők "elrontják" a regisztrációt, az emelt díjas telefonra, mert az e-mailben megadott minta szerint írják be az adatokat, de mint kiderül másnap, ékezetet nem fogad el a rendszer, (vagy mégis).
  5. A következő lépés, hogy meg kell szerezni a szükséges igazolásokat a részvételre. Az internetről letölthető szülői és csapat beleegyező nyilatkozatokat Pdf formátumban letölthette, kinyomtathatta a nem létező Adobe Reader programjával és a nyomtatójával. Megint kérni kellene, ha az Alapítvány munkatársa észre nem veszi ezt a kis anomáliát, és kérés nélkül átrakja Word-be, és elküldi az összekötő falusi segítőhöz, aki még ki is nyomtatja a nyilatkozatokat. R. R.-nek megint szerencséje volt.
  6. Sportorvosi igazolást is kell szerezni, ami ha elutazna a megyeszékhelyre talán ingyen is megszerezhető lenne, de az országnak azon a felén 2 000 Ft-ot kérnek érte, és már megint hónap vége van egy olyan családnál, ahol hónap elején sincs pénz. Most a falusi sportegyesület segít, amit meg az Alapítvány segít. Szerencse.
  7. Még nincs vége a levelezésnek, a Nike alaposan meg szeretné ismerni a tehetségeket. Az Alapítványhoz újra befut a R. R.-nek címzett levél, amiben többoldalas kérdőív van. A kiválasztottnak három napja van arra, hogy észrevegye, hogy kapott levelet, feltételezve, hogy a postafiókot napi rendszerességgel van módja kinyitni. Ez R. R.-re nem (lenne) jellemző, de megint szerencséje van, mert az Alapítványnál ezt hivatalból megteszik, és a szűkös határidő ellenére időben visszaküldik a kitöltött kérdőívet.
  8. Minden sínen van, R. R.-nek már csak annyi a dolga, hogy egy nappal a találkozó előtt felutazzon Budapestre, mert a falujából nem közlekedik olyan jármű (http://elvira.mav-start.hu/elvira.dll/uf, http://www.menetrendek.hu/cgi-bin/menetrend/html.cgi), ami legkésőbb 7:00 órára eljuttatná a fővárosban. A vonatjegy ára 3 403 Ft 33%-os kedvezménnyel, csak oda, de R. R. -nek ismét szerencséje van, mert családja nem adja fel és előteremtik az útravalót. Az apja persze szíve szerint elkísérné az egyedül még ilyen messze nem utazó fiút, szabadságot se kellene kivennie, mivel munkanélküliek, de a költség így már tetemes lenne. Budapesti rokonok befogadják éjszakára, és még egy éjszakára, mert a hazafelé sem érné el az utolsó vonatot.
  9. Eljutott a megbeszélt helyre (BKV közlekedés 320 Ft minimum 6-szor). Nem olyan bonyolult, de egy olyan fiúnak, aki nem ismeri Budapestet nem is egyszerű, kapott az egyik e-mailben térképet is hozzá, okos fiú megoldja, de azért a biztonság kedvéért az Alapítvány szakmai vezetője odamegy a reggeli időpontra a találkozóhelyre, hogy lássa, minden rendben van-e. Ő nem mehet a fiúkkal, de szakedzőként beengedik a válogatásra.

Az eddigi mérleg
12 601,- Ft, úgy hogy feltételezzük R. R.-nek van:

  • előfizetéses mobiltelefonja,
  • internetelérése, amit napi rendszerességgel használ,
  • a számítógépén speciális Pdf olvasó program,
  • nyomtató,
  • van továbbá, egy rokona Budapesten, aki befogadja éjszakára.

Mivel ezek nincsenek, mindezt betudhatjuk R.R. szerencséjének, persze a Nike Most Wanted tehetségkutatóval együtt.

Összességében elmondható, hogy maga a rendezvény dicséretes és hiánypótló, az elgondolás követendő. Azzal, hogy kimondja, szükség van ilyen jellegű tehetségfelmérésre, rávilágít a mai magyar futball utánpótlás nevelés hiányosságaira. Ennek ellenére a legjobb szándék mellett sem sikerült a kinézett célcsoportot, legalábbis a leginkább rászorulókat helyzetbe hozni. Ennek leginkább az az oka, hogy az angol mintára megrendezett előkészítő szakasz úgy jellemezhető, mintha csak a google fordítót használtak volna hozzá. Nem csupán a nagyon is nyersfordításra gondolatunk itt, ami pl. a kérdőívet jellemzi, hanem arra is, hogy nem veszi figyelembe azoknak a helyzetét, akiket megcélozni kíván. Vagy Mezey György nem róluk beszélt? Nagy tömegek tömegsportja a futball, vidéken, szegregált, kis falvakban is sokan fociznak, minden sportinfrastruktúra híján nevelődnek agilis, gyors, technikás, elhivatott játékosok. Azt látjuk, hogy velük nem számol a futballvezetés. Ma Magyarországon a futballtanulás luxus, sok hátrányos helyzetű fiatalnak tényleg csak a szerencse jut. A luxuscikket árulók, vélhetően nem szándékosan, de nem ismerik eléggé azt a réteget, akik nem vásárolnak tőlük. És itt nemcsak a Nike termékre mint luxuscikkre kell gondolni, hanem az utánpótlás nevelés hazai rendszerére is.

2010. április 29.

Polgár Alapítvány az Esélyekért

1 http://www.nemzetisport.hu/minden_mas_foci/angliaban-sir-alex-ferguson-volt-a-szakmai-vezeto-2020864/