Civilek javaslata a roma integrációért

A Polgár Alapítvány vezetésével a helyi roma fejlesztésekben érdekelt jelentősebb civil szervezetek - az Autonómia Alapítvány, a Roma Polgárjogi Alapítvány, Open Society Institute és a Máltai Szeretet Szolgálat "Befogadás" Np. Kft. szekértői 2009-2010 során közös munkába fogtak, hogy megalkossanak egy olyan stratégiát, amely javítja a romák fejlesztési forrásokhoz való hozzáférését.

Támogatási konstrukció: NCA Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Információs Kollégiuma által kiírt Civil szervezetek stratégiai tervezésének támogatása
Pályázat kódja: NCA-CIV-09-C

Felmérésünk alapvető tapasztalata az, hogy a támogatási rendszer összességében nem "igazságos", nem nyújt mindenki számára egyenlő esélyeket a források megszerzésére. Az európai uniós fejlesztési forrásoktól remélt áttörés a romák társadalmi integrációjában mindezidáig elmaradt.

A résztvevő szervezetek összegzett tapasztalatai alapján a szükséges legfontosabb lépések az alábbiak.

1., A támogatási rendszerre vonatkozóan:

    1.1., Általában:

  1. Legyen támogatás komplex programok megvalósítására. A roma integráció terén csak az oktatás, foglalkoztatás, lakhatás, egészségügy együttes fejlesztésétől várható eredmény. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek programja ígéretes kezdeményezés, de a döntéshozóknak nem volt elég bátorsága a "normál" támogatási rendszertől való érdemi eltérésre. (Komplex programok megvalósítására a jelenleginél lényegesen jobb lehetőséget lehet teremteni az operatív programok módosításával, komplex prioritások kialakításával.)
  2. Legyen támogatás kisebb projektek megvalósítására is. A kisebb helyi szervezetek ezen keresztül válhatnak képessé nagyobb projektek megvalósítására. Ilyen tapasztalat-szerzési lehetőség nélkül azok az elmaradott térségek, ahol nincsenek EU támogatások felhasználásában jártas szervezetek, sosem férnek hozzá a forrásokhoz. (Kisebb projektek megvalósítására lehetőséget ad az ún. közvetett támogatás, amit pl. a norvég civil alap hatékonyan alkalmaz.)
  3. A helyi esélyegyenlőségi programoknak ne csak a megléte, hanem a minősége és a megvalósítása is legyen előfeltétel az önkormányzatok számára a fejlesztési forrásokhoz való hozzáféréshez. Azok az önkormányzatok legyenek jogosultak a támogatásra, amelyek olyan programot fogadnak el, amely csökkenti az egyenlőtlenségeket, és amelyeknél a kétévenkénti felülvizsgálat megállapítja, hogy csökkentek az egyenlőtlenségek.
  4. Oktatási, foglalkoztatási, szociális pályázatoknál (ahol a projekt megvalósításából a projekt gazda nem profitál) a projekt minden költsége legyen elszámolható (ld. rezsi). E nélkül hiába 100% a támogatás, valójában anyagilag is hozzá kell járulnia a projekt gazdának, ami számos, szakmailag felkészült szervezetet is elzár a forrásoktól. (A rezsi egyszerű elszámolására lehetőséget ad a vonatkozó EU rendelet által bevezetett átalány finanszírozás, amit más országok évek óta alkalmaznak.)
  5. A pályázatok adminisztratív feltételei legyenek úgy meghatározva, hogy elmaradott térségekben is teljesíteni tudják. Pl. felsőfokú végzettségű, teljes munkaidőben, munkaviszonyban foglalkoztatott projekt menedzser előírása teljes térségeket zár el a forrásoktól.
  6. Legyen EU forrással finanszírozott szakmai segítségnyújtás roma integrációs projektek előkészítéséhez és megvalósításához, illetve tágabban a leginkább érintett településeken az önkormányzatok és a roma közösségek együttműködésének elősegítéséhez. (Az OSI által finanszírozott, az Autonómia Alapítvány, illetve a KAI Consulting Kft. és a Roma polgárjogi Alapítvány konzorciuma által megvalósított szakmai segítségnyújtási program minimális változtatással átvehető.)
  7. A jövőbeni támogatásokról adjanak áttekinthető tájékoztatást legalább fél évvel a pályázat megjelenése előtt. Ennek formája lehet akár egy rendszeresen frissülő féléves ütemterv, akár egy évente frissülő éves ütemterv.
  8. A roma köztisztviselők programja legyen folytonos, évente mintegy 30-50 roma köztisztviselő bevonásával. A roma köztisztviselők jelenléte érzékenyebbé teszi a közigazgatás egészét a társadalmi egyenlőtlenségekre, egyúttal szerepmintát ad a romák számára.
  9. A roma köztisztviselők programjában az NFÜ is vegyen részt. Induljon hasonló program a közreműködő szervezetek számára is (a közreműködő szervezetek EU forrásból működnek, ezért roma munkatársak alkalmazásához nem többletforrás, hanem elkötelezettség és szervezés szükséges). Ez érzékenyebbé teheti a támogatási rendszert a társadalmi egyenlőtlenségekre.
  10. 1.2., A foglalkoztatás terén:

  11. A leginkább elmaradott, vállalkozás-hiányos térségekben, és az új ágazatokban (ld. szociális gazdaság) legyen támogatás új vállalkozási tevékenységek indítására. Ennek keretében jelentős beruházási és foglalkoztatási projekt-elemek is legyenek finanszírozhatók. Jelenleg van támogatás beruházáshoz, foglalkoztatási cél nélkül, magas önrésszel, több éve működő vállalkozások számára (ld. Gazdaságfejlesztési operatív program pályázatai), és foglalkoztatáshoz, érdemi beruházási lehetőség nélkül, több éve működő nonprofit szervezetek számára (ld. Társadalmi megújulás operatív program pályázatai). A kettő nem hangolható össze. A projekt javaslatokat ne adminisztratív feltételek alapján, hanem az üzleti terv alapján ítéljék meg.
  12. Legyenek támogatások a vidéki foglalkoztatási lehetőségek (pl. megújuló energia termelés és felhasználás, munka-intenzív mezőgazdasági termékek termelése és feldolgozása) kihasználását célzó komplex projektek megvalósítására. (Komplex projektek megvalósítására a jelenleginél lényegesen jobb lehetőséget lehet teremteni az operatív programok és az Új Magyarország vidékfejlesztési program módosításával, pl. a mezőgazdasághoz kapcsolódó, de foglalkoztatási célú projektek az Új Magyarország fejlesztési terv keretében történő támogatásával.)
  13. 1.3., A lakhatás terén:

  14. A telep-felszámolás legyen hosszú távú program része. A támogatás tegye lehetővé egyrészt a telepek több ütemben történő, illetve részleges felszámolását (nagyobb telepek, illetve heterogén telepek esetében), másrészt a lakhatási projekt-elemekhez kapcsolódóan tartós szociális és foglalkoztatási projekt-elemek finanszírozását.
  15. Használjuk ki, hogy a vonatkozó EU rendelet májusi módosítása óta EU források is fordíthatók kirekesztett közösségek lakhatási helyzetének javítására.
  16. 2., A támogatási rendszerhez kapcsolódó szabályozási környezetre vonatkozóan:

  17. Egyszerűbb vállalkozási tevékenységek végzéséhez (ld. favágás, takarítás, mozgó árusítás, stb.) ne legyen feltétel OKJ vizsga letétele. Az OKJ vizsga letételéhez előfeltétel az általános iskolai végzettség, ami az elmaradott térségekben számos embert kizár az egyszerűbb vállalkozási tevékenységek végzéséből is.
  18. Amennyiben adott vállalkozási tevékenység végzéséhez szükséges OKJ vizsga letétele, a finanszírozási feltételek tegyék érdekeltté a munkaügyi központokat, hogy elmaradott, vidéki térségekben kis létszámú képzéseket indítsanak. Jelenleg 8-15 embernél kevesebbnek nem indítanak képzéseket, holott számos szakmában 2-3 embernél több munkájára sosem lesz kereslet. A megyeszékhelyen rendezett képzések pedig gyakorlatilag elérhetetlenek az elzárt településeken élőknek.
  19. Az adók és járulékok rendszerének átalakításakor, a minimálbér meghatározásakor legyen kiemelt szempont az alacsonyan képzettek foglalkoztatásának javítása. Minden elemzés azt mutatja, hogy Magyarországon nemzetközi összehasonlításban azért nagyon alacsony a foglalkoztatás, mert rendkívül alacsony az alacsonyan képzettek foglalkoztatása. Nagyobb mennyiségű munkahely az alacsonyan képzettek számára teremthető. Sajnos az elmúlt hetekben bejelentett tervek még nem javítanak, sőt, ronthatnak ezen a helyzeten.
  20. A vállalkozóvá válást segítő támogatást garantáltan kapják meg azok, akik munkanélküliek voltak, vállalkozók lettek. Jelenleg a vállalkozóvá válók igényelhetik 6 hónapra a minimálbérnek megfelelő összeget, de a munkaügyi központok forrásaitól, döntéseitől függ, hogy megkapják-e a támogatást. A kezdeti időszaknak a finanszírozása kritikus, hiszen a segély már nem jár, viszont a vállalkozás költségekkel jár, bevételekkel nem.
  21. A Start kártya kedvezményei terjedjenek ki az önfoglalkoztatókra is. Jelenleg tartós munkanélkülieket foglalkoztatók mentesülnek a munkáltatói járuléktól, de önfoglalkoztatók (egyéni vállalkozók, kistermelők) számára nem jár ez a kedvezmény.
  22. A törvény a kisebb kelepülések önkormányzatait is kötelezze adósságkezelési tanácsadás és támogatás biztosítására. Ez a leghatékonyabb eszköz a felhalmozódott adóhatósági illetve közüzemi tartozások rendezésére, de a jelenlegi szabályozás csak nagyvárásokban teszi kötelezővé. Foglalkoztatási és lakhatási projektekhez is szükséges előfeltétel az adóhatóságok illetve a közüzemi cégek felé való tartozásmentesség.
  23. A törvény az áramszolgáltatókat kötelezze előrefizetős, kártyás órák felszerelésére. Ha szükséges, legyen támogatás a beruházás költségére (egyrészt a lakhatási helyzet, másrészt az energiahatékonyság javítása okán). A kártyás óra a leghatékonyabb eszköz a közüzemi tartozások felhalmozódásának megelőzésére (általában előfeltétele a korábban felhalmozott közüzemi tartozások rendezése, ezért szorosan kapcsolódik hozzá az adósságkezelés).

Szervezetek

2010. június 24.